Kicsit sajnálom, hogy csak most tudok hozzálátni az élmények leírásához, mivel mindig jobb őket még frissen leírni, amikor még élénkebbek és jobban élnek az akkori érzetek, például a meglepetések sorozata, ami itt minden nap százszor ér minket...
Hát nem is tudom, hogy hol kezdjem, annyi minden történt az első két hétben, hogy legalább két hónapnak tűnik (ha ez így megy tovább, mire egy év múlva hazamegyek már öregember leszek)!
Úgyhogy megpróbálom először úgyahogy lefesteni a helyet, ahova érkeztem (a földrajzi akkurátusság igénye nélkül)...
Brazília egy cirka Európa méretű ország, durván 190 millió lakossal, melynek a 26%-a hivatalosan is nyomorban él (favellák stb...), államformája konföderáció, tehát ugyanúgy, mint az Egyesült Államok több, kisebb-nagyobb államból áll, melyek igencsak különböznek egymástól adottságokban, lakosságban, kultúrában meg úgy egyáltalán mindenben. Én ennek a kurvanagy országnak a legkurvanagyobb városkájában, Sao Paulo-ban élek (a helyiek Sampa-nak is hívják), ami 20 milliós méretével kétszer akkora, mint kicsiny hazánk. Hálistennek egy héttel az érkezésem után Sampa felküzdötte magát a világ 10 legdrágább városa közé, tavalyhoz képest 11 helyet ugorva, lazán lehagyva ezzel azt a várost ahol eddig éltem, a 18. helyen sorvadozó Londont, ami mondanom sem kell, szintén piszkosul drága (és e sorok írása közben épen porig égeti a suttyó huligán csőcselék, akik már akkor is olyan kedvesek voltak a szívemnek). Nem pont erre számítottam, mikor egy olyan országba jöttem, ahol az emberek negyede annyira szegény, hogy még éhhalálra se fussa!!! Sampa egyébként az ország délkeleti részén van, relatív közel Rió-hoz (kb 500 km) és bár nincs tengerpartja, nincs messzebb egy-két óra autóútnál...
Mielőtt idejöttem, mindenki, főleg brazilok azt mondták nekem, hogy Sao Paulo az nem ám olyan, mint Brazília többi része, hogy az egy nagy, büdös, ronda város tele anyagias, barátságtalan, stresszes emberrel. Ha ez igaz, akkor nagyon kíváncsi vagyok az ország többi részére, mert ennyi jófej, laza és barátságos embert, mint itt még nem láttam, és bár a város úgy általában tényleg nem túl szép, rengeteg gyönyörű és izgalmas negyede van (igen, tudom egy favella is izgalmas...), mint például a bohém Vila Madalena, ahol most lakom, és ami a blog hátterében is van. Sajnos egyelőre nem tudok, saját képeket felrakni, mert vagyok akkora nyomorék, hogy nem hoztam el a fényőgépem adatkábelét, de igyekszem orvosolni a problémát! A város erényeit ellensúlyozandó a két folyója viszont, a Rio Tieté és a Rio Pinheiros, az valami olyan szinten mocskosundorító, hogy olyat még nem láttam/szagoltam. Gyalog át se lehet, menni fölöttük, csak busszal, mert annyira penetráns a, ...hát valljuk be, szarszag ami dől a "vizükből".
Itt jelenleg pont a közepén vagyunk a zord és szürke télnek, ami közel sem jelenti azt, hogy néha nem megy fel 31C°-ig a hőmérséklet, de ha kell tud azért elég hideg is lenni, főleg esténként. Állítólag nyáron sem lesz ennél sokkal melegebb, viszont minden nap fog esni félóra alatt kb egy méternyi eső, úgyhogy szívhatjuk majd a párát naphosszat.
Na egyelőre ennyit bevezetőnek, tényleg csak, hogy legyen az elején egy kis info-sarok :)
No comments:
Post a Comment