Favela Funk

Ha a harmadik világban járunk (feltéve, hogy nem Neckermann-al balfaszkodunk) szinte biztos, hogy látni fogjuk, általában biztos távolból, vagy a busz ablakából, ezeknek a fejlődő országoknak a látképére jellemző nyomor negyedeket, palánkvárosokat. Ezek általában a nagyvárosok körül alakulnak ki hatalmas területen, és szinte kivétel nélkül a bűnözés minden létező formájának melegágyai, mivel ellenőrzésük lényegében teljes mértékben lehetetlen, rendőrök általában be sem merik tenni a lábukat. Los Angeles külső ezekhez a negyedekhez képest kb annyira para, mint a Négyszögletű kerek erdő karácsonykor.

Brazíliában ezeket a helyeket faveláknak hívják és a lakosság cirka 25%-a éli bennük, vagy hasonló kiváló helyeken fényűző életét. Pontosan természetesen még senki sem tudta megmérni, népszámláló biztos legyen a talpán, aki bemerészkedik faszságokat kérdezgetni ezektől a kifinomult polgároktól. A favelák méltán rászolgáltak a jó hírükre, a bűnözés itt olyan szintű, hogy nyílt harcban is fel tudják venni a kesztyűt a rendőri erőkkel (olykor a hadsereggel), pár éve például Rióban RPG-vel lelőttek egy rendőrségi helikoptert. Minden valamire való nemzet alvilágának megvan a saját, rá jellemző kivégzési módszere. Ilyen a kolumbiai nyakkendő, vagy az olaszoknál a halakkal alvás. A brazilok egy látványosabb, és nem utolsó sorban lassabb és fájdalmasabb metódust preferálnak: miután a delikvenst szisztematikusan bucivá verik, beleállítják egy négy-öt gumiabroncsból álló toronyba, hogy mozdulni se tud, max kiabálni, de az senkit sem érdekel, úgy se segít senki, majd leöntik benzinnel és rágyújtják az egészet, hogy kilométerekről látszik (és szaglik). Ebből is láthatjuk, hogy itt rohadtul nem kell sunyulni, ha valakit el akarnak tenni láb alól, senki nem fog nyomozgatni, hogy vajon hová tűnhetett az öreg Gilberto. Nem véletlenül nincsen CSI Rio de Janeiro...
Mivel a favelákban a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet, helyi bandák tartják fent azt úgy ahogy, cserébe a lakosok hűségéért és különböző ellenszolgáltatásokért. Az egyes városok favelái jelentősen el tudnak térni egymástól, és ez nagyban befolyásolja az adott városokat is, főleg mivel a legtöbb városban a nyomorúságos favelák sokszor közvetlenül a piszkosul gazdag negyedek mellett vannak, ami nyilván mindkét félnek igencsak bassza a csőrét.


São Paulo

Paraiso Polis - Hatalmasak a társadalmi különbségek

Sao Pauloban, ahol lakom, a favelák nagyjából izoláltak, a favelalakók nem igazán keverednek a városiakkal, én két hónap alatt még nem találkoztam velük, igaz nem is kerestem a társaságukat. Több helyről hallottam, bár magam még nem bizonyosodtam meg róla, hogy ennek az izoláltságnak az egyik oka az lehet, hogy itt a favelákat nemes egyszerűséggel elválasztották egy nagykurvanagy fallal, ezzel téve pontot a sürgető szociális kérdésre. Bár a favelalakók emiatt, vagy más miatt, nem jönnek be a városba, mint ahogy azt már Luz-zal kapcsolatban írtam, Sao Paulo-nak megvan a saját válogatott városi söpredéke, ami simán felveszi a versenyt bármelyik favelával, de ezek sem nagyon mozdulnak ki harácsolni a saját negyedeiken kívülre, így Sao Paulo relatív biztonságosnak tekinthető, legalábbis Brazília többi részéhez képest. Hogy a sampai faveláknak mi a fő profilja a bűnök színes skálájának terén, azt nem tudom biztosan, de a városból kiindulva én a drogok és a prostitúció örökzöld párosára tippelnék. Hogy az itteni favelák mennyire veszélyesek arról megoszlanak a vélemények. Elméletileg az ittenieknek nincsen olyan komoly tüzérségük, mint mondjuk a rióiaknak, de az egyik építésznek tanuló barátomnak lefújták a Paraiso Polis-i (egy a város közepén lévő favela, annyit tesz, hogy "paradicsom város", biztos ironikusnak szánták) tanulmányi kirándulását, mert a rendőrség még komoly fegyveres kíséret mellett is túlságosan veszélyesnek tartotta az utat, és visszaléptek. Ebből nekem az jön le, hogy egy mitugrász rendőrségi konvoj igazán nem zavarja őket abban, hogy szitává lőjenek, ha arra szottyan kedvük és épp ráérnek.

Azért itt is tudnak bulizni, ha kell...

Ennek ellenére úgy néz ki, hogy két hét múlva "V" és én részt veszünk egy jótékonysági programban, aminek keretében házakat építünk a rászorulóknak Paraiso-ban. Ez a program már működik egy pár éve, és még senkit nem lőttek le (nekünk legalábbis ezt mondták), lehet hogy felfogták, hogy nem kicsi öngól lenne, azokat leölni, akik évente ezer házat húznak fel nekik felebaráti szeretetből. Ha egy pár hétig még sem írnék, akkor a világ jobbá tételének közben ért engem valamilyen egzotikus erőszakos halál, és szentté avatásomat legyetek szívesek kérvényeztetni a releváns hatóságoknál...




Rio de Janeiro


Na Rióban már teljesen más a szitu. Itt a város földrajzából adódóan nincs akkora hely terjeszkedni, mint Sao Pauloban, és a kép nagyjából úgy néz ki, hogy a völgyben vannak a gazdagok, a hegyen pedig a csórók a favelákban. Legalább a panorámájuk elég tip-top. Emiatt az elosztás miatt viszont a favelalakók (és a favelák) abszolút átszövik a várost és rendkívül veszélyessé teszik azt. Rióban nem ritka, hogy 8 éves gyerekek ölik le egymást vagy akit érnek lényegében semmiért, nem drága az élet (már említettem az urubukat, akik a széthagyott hullákat zabálják). Pár éve még jellemző volt, hogy a tömött Copacabanan egy csapat gyerek el kezdett késelgetni, ezzel pánikot okozva, hogy mindenki futva menekült, a második hullám pedig behúzta a hátrahagyott cuccokat. Az ötcsillagos szállodák magán tengerpartjait fegyveres őrök tartják szemmel, akik ha meglátnak egy ilyen gyereket, kérdés nélkül keresztüllövik. Most már ez annyira nem gyakori, de sötétedés után még mindig öngyilkosság lemenni a tengerpartra, illetve, ha meg talán nem is ölnek, de a kirablás garantált. Nekem még fényes nappal is elcsórták a papucsomat a parton amíg szunyáltam... Ennek ellenére a riói favelák fő profilja nem a rablás, hanem a drogkereskedelem, amiből pompásan fel tudják fegyverezni az embereiket és kiépíteni a hatalmukat. Ebben segíti őket a rendőrség teljes és átható korruptsága.

Ma már egy kicsit jobb a helyzet, mint pár éve, mert az állam eltökélte, hogy ha megrohadnak is, kipucolja valahogy a favelákat, és rájuk zúdította a BOPE-t, a rendőrség egy speciális alakulatát, akik túl fanatisták ahhoz, hogy beléjük férkőzzön a korruptság mételye (a logójuk sokat sejtetően egy tőrrel átszúrt koponya). A BOPE lényegében teljes értékű háborút vívott a favelákkal, akik majdnem olyan profin voltak felszerelve, mint a kommandósok és kiválóan ismerték a terepet. Plusz mivel a rendőrségben még annyira sem bíztak mint a bandákban, a helyi lakosság jó része is az ő oldalukon volt.

BOPE mesterlövész
a Corcovado-nál

A BOPE rafinált, már-már Kasparov-i stratégiát vetett be: ha valakinél fegyver volt, gyanúsnak tűnt vagy elfutott, azt minden sallang nélkül pernyévé lőtték. Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy bizonyos favelákban a rendőrség tartja fent a rendet, feltéve, ha a helyiek rendesen fizetnek, ha nem, gond nélkül otthagyják őket a francba megrohadni. Más helyeken volt zsarukból álló milíciák őrködnek hasonló feltételekkel, és még mindig vannak helyek, ahol a lokál bandák az urak. Minden esetre a bűnözés valamennyire visszaszorult, és a közbiztonság is kezd javulni kicsit, bár még messze nem egy Svájc. Az egyik francia haveromnak egy barátját például gond nélkül fejbe lőtték, mert nem volt hajlandó elsőre odaadni a pénzét, pedig szépen kérték...

Azáltal, hogy Rióban a favelák ennyire el vannak vegyülve és részei a mindennapi életnek, a kultúrájuk is jobban áthatja várost (igen, van nekik), főleg ami a zenét és táncot illeti. A legnépszerűbb műfaj a "Baile Funk", ami a helyi gettó rap-nek felel meg, bár valamivel dallamosabb, és szövegét tekintve, vagy a hatalom mélyen tisztelt tagjait analizálja építő jellegű kritikával, vagy az énekes viktoriánus nyelvezettel, aprólékos részleteket nem sajnálva taglalja hogy milyen választékos módokon létesítene fizikai kontaktust a szebbik nem egy, vagy több tagjával (pl. megnyalom az ujjam és feldugom a seggedbe bébi). A durvább számokat az állam intézményesen betiltotta, ezzel ajándékozva meg a stílust a megtisztelő "proibidão" (tiltott) titulussal, ami természetesen csak még vonzóbbá tette azt a hallgatóság számára.

A szofisztikált násztánc

A vonatkozó táncot szintén a visszafogottság és a bigott konzervatizmus jellemzi: lovagunk egy helyben áll míg dámája rápucsítva dörgöli hozzá a csúnyáját. Ezeket a partikat 'putaria'-nak is szokták nevezni, ami magyarul nagyjából annyit tesz, hogy kurvulás. Nem ritka, hogy a szimbolikus szexuális aktus oly túlfűtötté válik, hogy ott helyben el kezdenek üzekedni a parketten (néha nehéz eldönteni, hogy éppen melyik történik). Az állatias ösztönöket tovább lubrikálja a töménytelen alkohol és drog amit magukba tolnak, szívnak, rántanak. Ja, és az átlagéletkor úgy 15 körül van!

Az egész annyira bűzlik a szodomai fertőtől, hogy mindenképpen le kellet "V"-vel csekkolnunk! Mikor Rióban jártunk, találtunk is egy baile funk partyt, bár a cím alapján természetesen fogalmunk sem volt, hogy hol van. Ha tudtuk volna, valószínűleg sosem mertünk volna odamenni, mivel utólag kiderült, hogy az azonos nevű filmből megismert Isten Városa (Cidade de deus) nevű favela szélén volt!!! (aki nem vágja filmet, az gyorsan nézze meg, mert amúgy nagyon jó, és sokat megtudhat belőle a favelák pajkos mindennapjairól)
Már akkor gyanakodhattunk volna, amikor megkérdeztük a taxist, hogy járt-e már arra, és ő azt válaszolta, hogy "ő katolikus és be nem teszi a lábát ilyen környékre..." ok. Mikor már vagy 40-50 perce autóztunk elfele a relatív biztonságosnak hitt központtól, mindezt vaksötétben és zuhogó trópusi esőben, kezdett megfoganni bennem a gondolat, hogy talán mégsem volt egy Nóbel-díjjas ötlet erre vállalkozni. Egyre rosszabb arcú környékeken haladtunk át, míg végül megérkeztünk a 'Castelo das Pedras' nevű úri mulatóhoz.

Bent aztán mindenhol kurva-cájgba csomagolt kiskorú csajok és félmeztelen kipattintott helyi janik rázták a fent leírt szolid keringőjüket. Bár nem kicsit lógtunk ki a tömegből, nem voltak ellenségesek (nem úgy, mint az azelőtti nap, a központban lévő Lapa-ban egy hasonló partiban), lehetett érezni, hogy amíg tudjuk, hol a helyünk addig jók vagyunk. Érdekes volt, hogy a tánctéren az emberek nem a DJ/MC felé nézetek, de nem is össze-vissza, hanem mindenki arccal a parkett közepe felé állt. Mi nagyon okosan pont oda középre álltunk be, csak hogy mindenki jó lásson minket. A terem négy sarkában, négy emelvényen őrök pásztázták a terepet, láthatóan a lokál banda pszihológusai. Drogokat és fegyvereket a hallottak ellenére nem láttunk. A narkó valószínűleg az emeleten lévő hatalmas VIP részen folyt, ahova minket nem engedtek fel, szóval biztosat nem tudok mondani. A favelákban a drog az úr, 12 éves kislányok prostituáljak magukat a bandatagoknak egy kis cucc-ért és talán némi védelemért. A fegyverek, mint utóbb megtudtuk a szomszédos épületekben lévő bandatagoknál voltak, akik AK-47-kel, M-16-kal és kézigránátokkal voltak felszerelve. Ez a hely a "Commando Vermelho" (Vörös Kommandó) nevű banda fennhatósága alá tartozott, és a fegyverek nem mutogatása a stílusuk, de ez nem mindenhol van így. Egy haverom mondta, hogy ő volt egy másik ilyesmi helyen, és ott az "őrök" 12 év körüli kölkök voltak kalasnyikov-okkal a kezükben.

pfáh, fertő... 

Mivel éreztük, hogy jobb, ha tudjuk, hol a helyünk, nem igazán vegyültünk a helyiekkel, táncolni is inkább a 'hozott anyaggal' táncoltunk, de 'V' mégiscsak el kezdett lambadázni egy ottani kiscsajjal, aki folyamatosan próbált neki magyarázni valamit, de 'V' természetesen kurvára nem értette, hogy mit. Ezért odahívta Diogót a portugál szívtiprónkat, hogy legyen oly jó, és tolmácsoljon nekik. A csaj első lefordított mondata valahogy így szólt: " Ti gringók teljesen meg vagytok őrülve??? Itt titeket megölnek!!!" Szerintem második mondatig nem jutott, mert az öreg Diogo el kezdett vele smárolni. "V" arcán láttam, hogy ő is tudta, hogy tudhatta volna, hogy nem volt a legjobb húzás nő-biznisznél Diogót hívni szinkrontolmácsnak...
Végül aztán túléltük az estét, és most már azt is elmondhatjuk magunkról, hogy buliztunk a világ leghírhedtebb favelájában!

Bahia


Bahia állam elméletileg a legveszélyesebb állam Brazíliában. Illetve van egy-két veszélyesebb, de oda nem megy senki, brazilok sem (pl Espirito Santo). Ez azért van így, mert Bahia, főleg a főváros Salvador, elég indusztriális hely, nagyvárosokkal (Salvador 4 millió körül van), ugyanakkor nagyon szegény és elmaradott is. Ez a varázslatos kombináció szinte defínició szerint adja ki a hatalmas és elvetemült favelákat. A másik probléma az az, hogy az itteni favelák nem a drogkereskedelemre, hanem kifejezetten a rablásra vannak ráállva. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy Salvadorban röpke két óra alatt kiraboltak minket, de mint a szart. Továbbá, hogy itt a jagellók, a Brazíliában megszokott golyóálló mellény mellett, nem egy, hanem két pisztollyal járnak, ráadásul az egyik az egy akkora Magnum, hogy mindegy hol talál el, tutira leveszi az érintett testrészt. Kár, mert Salvador tényleg gyönyörű, koloniális város, de sötétedés után nem nagy ötlet kimerészkedni... A jó hír viszont az, hogy a kormány Rió után, Salvador faveláit akarja megpucolni a bűnös fertőtől! Sikerülni úgy se fog, de talán valamit javítanak majd a helyzeten, és akkor még csodálatosabb lesz a mesés Bahia!


Ha valakit érdekel a téma, nézze meg az 'Isten Városa'-t (Cidade de Deus) vagy a borzasztó című 'Elit Kommnadó 1-2'-t (Tropa de Elite).